Kár lett volna kihagyni ezt a vacsorát :)
A LECKER.de ujságból való a recept LECKER finomat jelent, igen LECKER
tanusithatom. Azonkivül nagyon gyorsan kész.
Hozzávalók 2 személyre: 20 dkg garnéla, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél üveg piros marinált paprika, fél citrom leve, só, bors vagy citromos bors , egy csokor friss bazsalikom, 1 dl viz, 1 dl tejszin. Parmezán sajt.
Hozzá 25 dkg taglietti tészta.
A garnélákat kevés olajon két percig sütjük, hozzáadjuk az apróra vágott hagymat, fokhagymát, a lecsöpögtetett és csikokra vágott marinált paprikát, 3-4 percig pároljuk. Majd a vizet és a tejszint is hozzá tesszük. Citromlével, sóval, borssal izesitjük és 5-6 percig pároljuk. Rászórjuk az apróra vágott bazsalikomot. A végén a lecsepegtetett tésztát belekeverjük a garnélás szószba és 2 perc alatt összefözzük. A tényéron megszórjuk böven parmezán sajttal.
Szépen megteritett asztal, sok finomsággal, beszélgetéssel, hosszúra nyuló reggelivel a legjobb. Nagyon élveztük, végre nem kell 500 km-t utazni, hogy együtt lehessünk a fiammal meg az unokáimmal.
A sonka az elmaradhatatlan húsvétkor nálunk is, mint sok más családban.
Ujhagyma, retek, paprika, paradicsom, fött tojás, francia saláta és persze
kelt sütemények, túrókrém eperöntettel, avokádó krém kerültek az asztalra.
Mindezek mellett a legeslegjobb volt együtt lenni, drága kis unokáimmal játszani, viccelödni, szeretgetni Öket.
Illeskrisz tette fel a blogjára, aztán Sherpánál láttam Ö is elkészitette. Mivel nagyon tetszett a forma és úgy is akartam mákos és diós kifliket, igy ez lett a mai sütemény.
Másfél adagot készitettem, a fele töltelék mákos, a fele meg diós lett a tetején tört dióval megszóra.
Jól el lehet szórakozni a fonogatással, de végülis én gyöztem ha nem is teljesen, de megfontam a kifliket. Finom nagyon.
Még soha nem csináltam bárány húst, mert nem voltak nagyon jó emlékeim róla.
Vásárolni voltunk húsvét elött, és olyan gyönyörü bárány combot árultak, hogy gondoltam próba szerencse. Férjem kicsit félre biggyesztette a szaját, mondta, na jó ha Te akarod megkóstolom.
Gugliztam sok helyen a receptek után.
Füszeres tengeri sóval bedörzsöltem a húst, fokhagymával megspékeltem, rozgaringgal, kakukkfüvel megszórtam, ment mellé egy hagyma egy sárgarépa. Beáztatott római tálba 160 fokon jó három órát sütöttem. A végén kaptam egy zaftos, izletes nagyon finom sültet mellékiz nélkül, fantasztikus finom
lett. Apró petrezselymes krumpli és saláta volt mellé. Ez volt a húsvét vasárnapi ebédünk.
Öznyelv, Andi azaz Sherpa konyhájából, mert nagyon gusztusosnak nézett ki és nagyon finomnak.
Az is finom, sokat kell vele pepecselni, néha nem lettek oválisak a lapocskák, meg nem mindig olyan vékonyak, de fiiiiinoooom nagyon. A konyhába betévedö, kiváncsiskodó rögtön tesztelve, és nagyon megkért, hogy találjak a süteménynek egy dugi helyet, mert ha nem, sajnos hamar el fog fogyni. Andi köszönöm, szuper vagy, annyi uj dolgot csinálsz, kipróbálsz. Mindig találok valami finomságot Nálad.
Lassan birtokba veszem a konyhám. De jó...
A mai ebéd, Dorade, citrom szeletekkel, rozmaringgal, petrezselyemmel töltve és hozzá apró héjában kicsit megfözött krumpli. Füszeres tengeri sóval, citrom szeletekkel, rozmaringgal füszerezve, olivaolajjal meglocsolva, s mindez a hallal a sütöben megsütve kb. 25-30 perc. Mondhaton nagyon finom volt.
Sok idöm nem volt az elmúlt idöben fözöcskézni, mindig valami gyors étel
készült vagy inkább mire rájöttünk, hogy éhesek vagyunk, már nem maradt
energia fözni. Gyorsan hoztunk valami harapni valót. A közelünkben van egy holland halas üzlet, tele finomságokkal. Mindig sorban állnak nála, készit hallevest, mindenféle finom halakkal,tenger gyümölcseivel, meg sült tengeri lazacot is árul. Nagyon finom, friss, ropogós. Azt hiszem hetente a vevöi leszünk. Igy tegnap a sok intézni való után, hoztunk haza sült halat és csináltam hozzá cukkinis, krumplis köretet.
Jó ebédünk volt vagy inkább vacsoránk.
Nagy költözködés után vagyunk. Miért nagy, mert bizony 500 km-el messzebbre költöztünk.
27 év után elbucsúztam a Fekete erdötöl, Baden Württembergböl Nord-Rhein-Westfalen tartományba Krefeld városába költöztünk.
Rottweilben laktunk a férjemmel, ugyan nagyon szép ott, meg néha az idö is jó, kedves kollegáink, barátaink maradtak ott. Mivel mindketten nyugdijba mentünk, szerettünk volna a gyerekem, unokák közelébe költözni, mert nagyon fájó volt mindig ez az 500 km távolság, hogy ennyire messze élnek.
Manapság sajnos szétesnek a családok, pontosan a megélhetés miatt. Most igyekszünk elöször is az uj lakásunkat berendezni, lakályossá tenni, hiszen itt tartozkodik az ember a legtöbbet. A régi konyhánk költözött velünk, uj ruhát kapott, egy kedves drága barátunk, aki asztalos, csodát müvelt a konyhánkkal. Na azért nem volt az a régi rossz állapotban, csak a szine nem tetszett. Most viszont nagyon tetszik uj ruhájában.
Minden új itt, ismeretlen, remélem gyorsan megszokjuk a környezetet, amiben a gyerekem meg az unokáim is segitenek, csak egy telefon, otthon vagytok, átugrunk a gyerekekkel- mondják, hát ez megfizethetetlen, örülünk Nekik minden alkalommal. Nem kell 500 km-t utazgatnunk, hogy lássuk egymást.
Fözés is legyen, mert fözöcskéztem már háromszor amióta itt lakunk, söt ma
sütöttem is a szorgalmas férjemnek, mert fúr, farag, szerel az az ember,
kell egy kicsit kényeztetni.
A mai menü, hamis vesevelö volt sült krumplival. Nem mintha a vesevelöt
megenném... Karfiolból készült és nagyon
finomra sikeredett.
